Mentálisan megterhelő. Mégis maradnék. Szimpatikus, kedves osztrák (vagy született szerb és szlovák) kolléganők okítottak. Angolul.

Fura, hogy ahelyett hogy javult volna mára az angolom, délutánra eljutottam odáig, hogy egyszerű szavak nem jutottak eszembe. Viccesen azt mondtam: már a nevetet sem tudom elmondani angolul.

Már a vonaton ülök, pár perce indult el Bécsből. Úgy hasít a railjet a síneken, mintha jégen siklana, vagy puha felhőkön úszna.

Holnap újra a magyar irodában kezdek reggel nyolc órakor. Még előtte jó lenne futni. 50 perces könnyed edzésem van kiírva. Ha nem túl későn érek haza, és sikerül egy elfogadtató mennyiséget aludni hajnal 4-ig, megyek majd futni. Azért is.

Most fáradt vagyok. Az biztos.