A hét elején három napot szabadságon voltam. Jó volt, kellett. Igyekeztem jó sokat aludni éjszakánként, mert tudom, hogy mindig eljön az az időszak, amikor valamiért rosszabb minőségű lesz az alvásom, és azt pedig nem tudom javítani azzal, hogy a mennyiséget növelem (mert kelni kell reggel).

S mint egy podcast beszélgetésből megtudtam, 5 tényezőnek kell meglenni ahhoz, hogy az ember életben maradjon, lehetőség szerint egészségesen. Ez pedig először is a levegő. Erre mindenéppen szükség van az életben maradáshoz. Utána következik a pihenés, alvás. Majd az ivás, utána az evés, és legutoljára a mozgás. Ez egy sorrend. Ha nem veszel levegőt, akkor pár perc múlva búcsúzhatsz az életedtől. Ha nem tudsz aludni, nem tudod kipihenni magadat, előbb-utóbb az is az egészséged rovására megy. A víz fontosságáról nem is kell regényt írni, hiszen uborkák vagyunk, azaz a testünk kb. 60-70 %-a vízből áll, és jelentős szerepe van a testen belül. Az ivás után az evés, ami életben tart minket. Persze vannak emberek, akik már eljutottak arra a szintre, hogy e nélkül is megvannak, de azért az átlagnak szüksége van rá. De az evés hiánya is a halálhoz vezethez. Lásd anorexia! Az ötödik elem a mozgás. Ami nagyon fontos, hiszen az emberi test erre lett megalkotva. Ha nem így lenne, akkor a növények kategóriájába lennénk besorolva. Szóval, mozgás. Az emberek egyrésze azt hiszi, megúszhatja azzal, hogy kimegy a hűtőig és vissza ezzel letudva a napi adagot, de nem. A mozgáshiány évek múlva nyújtja be a számlát különböző betegségek formájában.

Egyszer azt mondta nekem egy oktatóm, hogy a teljesebb élethez naponta legalább egyszer teljes szívből nevetni kell, egyszer könnyezni, egyszer megizzadni. Még lehet, hogy van más is a felsorolásban, de az most nem jut eszembe. Az izzadás számomra a mozgást jelenti. És igyekszem ehhez tartani magamat.

Ugyan sírást elkerülöm, bár tény, hogy ha akarnék, tudnék, de az utolsó pillanatban mindig lebeszélem magamat. Mint egy gát, úgy állja útját a kitörni akaró sírásnak az a mondat: csak a gyengék sírnak, nekem meg erősnek kell lennem. Nem tudom, honnan jön ez, bár van némi sejtésem. Ugyan Anyu nem mondta ezt szó szerint, de soha nem szerette (tulajdonképpen egyik szülőm sem), ha sírok vagy egy pillanatra is elhagyom magamat. Anyu rám szólt, hogy szorítsam össze a fogamat.

Még nem tettem túl magamat azon sem, hogy mikor a nagyobbik gyerekemmel voltam benn a szülőszobán, az orvosomat “felkészítette” arra, hogy hajlamos vagyok hisztizni nehéz helyzetekben. Ezt úgy tudtam meg, hogy az orvosom elmondta, mikor már a gyerekemmel a karomban vártam, hogy betoljanak a kórterembe. Szerencsére az orvosom csak az erős, magán és fájdalmán uralkodó őt tapasztalta meg esetemben, így a második gyermekem szülésénél már azzal fogadott, hogy mivel az előző szülést is milyen jól és talpraesetten csináltam végig, ezt gátvédelemmel fogjuk megcsinálni. Tényleg csak egyszer estem kétségbe: amikor a gáton való áthaladás helyett visszacsúszott a gyermekem feje. De az egy pillanat volt…

Szóval sírás már régen volt saját magamért. Filmet, reklámot, szomorú hírt megkönnyezek, de nem sajnálok.

Nevetni szeretek, de az mostanában ritkán van. Ha nagyon hiányzik, elindítok egy standup vagy kabaréműsort. Vagy ha mázlim van, sikerül egy vicces filmet kerítenem.

De a mozgás az majdnem mindennapos. Azaz az izzadás is.

Tovább a héten: A két munkanap tömény volt. Egyiket még itthon csináltam végig, pénteken pedig benn voltam. Annyira leszívott a két nap, hogy péntek este már csak feküdni vágytam. Illetve kezdtem érezni a torkomat. Gyanítottam, hogy ebből nátha lesz, ha nem segít a dupla adat D3 vitamin.

Ugyan reggelre nem lettem rosszabbul, de éreztem, nem vagyok a toppon. Mivel kisütött a nap, és még volt a futáshoz is kedvem, hát mentem.

Azt nem bírom a felső léguti betegségek jó részében, hogy pont az éjszakákat cseszik el, amikor pedig lehetne gyógyulni, regenerálódni. Ma reggel úgy ébredtem 10 óra, felébredésekkel tarkított alvás után, mint akin egy úthenger oda-vissza átment. A napsütéses idő és a lelkiismeret vitt ki futni a patakpartra, de az előírt mennyiség felét tudtam összefutkározni. Éreztem, hogy semmi erőm nincs, legfeljebb gyalogolni.

De legalább ma is megizzadtam.

Ja, és vettem magamnak egy új polar órát. Pirosat. És akciósat.