Ami a tervezett “lakás-projekt” pihenésemet illeti, sikerült megvalósítanom.

Hét közben csak apróságokat intéztem. Vettem új wc-kefét, mert olyat találtam, ami beleillett az elképzeléseimbe. Semmi extra, csak számomra elfogadható. Két közüzemi szerződést küldtem vissza. És hasonlók.

Pénteken már újabb listát írtam, amiről ki is húztam néhányat. Mint például felvarrtam a szobám padlót erősen súroló, fényt beengedő függönyeit. Kézzel, ezért oly nagy valami. Aztán eltüntettem két dobozt a szobámból: átnéztem a tartalmukat, kipakoltam, bepakoltam, majd átkerültek az étkezőbe. Felhoztam végre a súlyok jelentős részét a kocsimból a futásaim befejezéseként. Végre feltettem a mi wc-ülőkénket a régi, örökölt helyett. Mindjárt más. Ezt legalább fel lehet úgy hajtani, hogy nem esik vissza. Az állva pisilő férfiak könnyebbségére.

Azt nem tudtam kipipálni, és mint kiderült tíz perce, hogy a tárolóba levigyem az ott tárolni kívánt dobozaimat, cuccaimat. Két kis lyukban egy szemernyi helyet nem találtam. Talán egy vödröt le tudnék tenni, de egy doboznyi hely sincs, ahová tornyozni tudnék.

Így most gondolkodhatok, hogy mi legyen a karácsonyi díszekkel és egyéb holmival, amit még nem szeretnék kidobni, hátha szükségem lesz valamikor rájuk.

Ódzkodom attól, hogy a gardrób szekrényem tetejét telepakoljam. Egyszerűen kiráz a hideg ettől.

Dobjak ki díszeket, égőket, adventi naptárakat, koszorút, és még ki tudja, mit, ami belekerült ezekbe a dobozokba, csak mert nincs helyem nekik ebben a 73 négyzetméteres lakásban?

Valami megoldást találok, egyre gondolok is. Ehhez szép, kulturált csomagoló papírokra van szükségem.

Egyet biztos megtanultam ebből a költözésből. Kétszer is meg kell gondolnom a jövőben, hogy megveszek-e bármit is, amire nincs szükségem a mindennapi életemhez. Ha igen, akkor egy másik valaminek távoznia kell a lakásból. Eddig se gyűjtögettem (néha elcsábultam a bögréket illetően), de ez után végképp nem fogok. Egyedül könyveket vehetek.

Ami még a hét, vagyis a hétvége sokkja volt. Megírta a NAV, hogy mennyi vagyonosodási illetéket kellene fizetnem, ha nem kaptam volna CSOK-ot. Hát, most nagy kakiban lennék, ha ki kellene fizetnem.

Ez a vagyonosodási illeték egyébként basztatja a csőrömet. Az még belefér, hogy adóznom kellett volna, ha olcsóbban vettem volna lakást, mint amennyiért eladtam a régit, az az adózás elfogadható. Annak van értelme. De ennek?! Most vertem magamat adósságba a hitel miatt. És nem ám az értékesített és a vásárolt lakás értéke közötti különbség után fizeti az ember az illetéket, hanem a vételi ár után. És még különben ez sem fair, hiszen egy része ennek hitel, azaz a lakás még nem teljesen az én tulajdonom, mert jelzálog van rajta, vagyis a bank kezében is van. Ergo, itt lehetne szépen számolni, mennyi is az én vagyonom…. Kb. annyi, ami az eladott lakás és a félretett pénzem értéke, amit ebbe a lakásba beletettem. De ezek már úgy is a vagyonom voltak, szóval most azért kellene fizetnem, ami eddig is az enyém volt, illetve a hitel értéke után is. Szóval, most a CSOK miatt nem kell kifizetnem egy CSOK-nyi összeget. Viszont 10 évig itt fogok éldegélni.

Más. A múltkoriban írtam a kis kalandomat a fürdőszoba lámpájával. No, mint tegnap este kiderült, nem az égő hibája. Ugyanis most a hétvégén sűrűn el-elsötétedett a lámpa, villogott, úgy random. Meguntam, és kicseréltem az izzót. Mintha nem is csináltam volna semmit. Ugyanúgy pislog a lámpa, ahogy eddig. Nem, nincs kedvem villanyszerelőt hívni egy vagyonért, hogy megállapítsa öt perc alatt (se), hogy … izé…. Majd legfeljebb gyertyafényben zuhanyzunk.

Ja, lámpa! Vettem az aldiban hat darab mozgásérzékelős led lámpát egy csomagban. Mivel sötét kék színű a konyhabútor szekrényrésze (az ajtók bükk vagy tölgy színűek), ezért szinte semmit nem látni az alsó szekrény polcain. Felhelyeztem négy darabot – egyelőre -, hogy megnézzem, beválnak-e a lámpák. Szuper, azt kell mondjam.

Eddig is volt mozgásra felkapcsolódó ledfűzérem a konyhapult felett, még az albérletbe vettem, és hoztam természetesen magammal, mert nagyon megszerettem. Legszívesebben az előszobába is felszerelnék egy ilyet, mert tök otthonos, ha hazaér az ember, és felkapcsolt lámpa fogadja. De nincs áram a bejárati ajtó környékén. (Most mondhatnád, miért teszek ki egyet az aldiban vásároltak közül. Gondoltam rá, de nem jó, mert ezeket nem lehet lekapcsolni, és éjjel, mikor kibandukolok wc-re, mindig felkapcsolódna, mikor elhaladok arra, vagy éppen a gyermekeim előtte közlekednének, mert mennek a konyhába, erre-arra.)

Na, úgyhogy ez is siker a héten.