A kisebbik gyerekem összeszedett valami vírust. Volt már láza, hőemelkedése, és mély zengőn köhög olykor.

Tegnap este azt mondta nekem, hogy mintha már javulna.

Erre ma hajnalt, negyed háromkor, arra riadtam a legmélyebb alvásomból, hogy ott áll felettem, egyik orrlyuka eltömítve hosszan kilógó papírzsebkendővel, és előadja, hogy egyszer csak a két keze elkezdett bizseregni, fájni (a fene se emlékszik pontosan, mit hallottam félálomban), és aztán meg az orra kezdett el vérezni. Mivel nem vagyok orvos, sem diagnoszta, egyetlen ötletem volt erre, biztos magas a vérnyomása.

Félkómásan előkotortam az egyik fiók mélyéről a vérnyomásmérőt, majd vele megállapítottuk, hogy teljesen normális a nyomás uralkodik a vénáiban. Többet akkor nem tudtam tenni, így mondtam a gyermekemnek, hogy én megyek vissza aludni, de ha rosszabbodna az állapota (valami furcsábbat észlelne), szóljon.

Eddig nem szólt.

Ugyan volt némi kétség bennem, hogy tudok az ébresztőig (4 óra) aludni, aztán mégis. Mert álmodtam. Csak a végére emlékszem. Valahova el akartam jutni a kék metróval, és találtam egy lépcsősoros lejárót (elméletileg ez is egy metróállomáshoz vezetett), ami eleinte üres volt, és persze, mikor nagy nehezen lejutottam a lépcsősorig, hirtelen egy rakat ember jelent meg, és mind a lépcsőn ment lefele. Én pedig próbáltam a sorba bekéredzkedni.

Aztán felébresztett a mobilom.

Ma futás volt az edzésem.