Ma reggel, félig alvás utáni kómában, belekukkantva a hvg.hu internetes oldalára olimpiai hírek után kutattam. Meglátva a többi hír címét (leginkább így tájékozódom a facebook és a rádió mellett) az jutott az eszembe, hogy valami szürreális hellyé változott a szűkebb világ. Bár már egy ideje borzolják az értelmesebbek idegeit és érzéseit tetteikkel, kimondott gondolataikkal, de ahogy közeledik jövő év tavasza, ez egyre intenzívebbé változik.

Az kattog bennem, hogy nem hiszem el, ez nem a valóság, ez nem történhet meg. Hova a túróba csöppentem?! Mi ez?! Ez komoly?! Ez megtörténhet 2021-ben?!

És újra és újra kiderül, hogy megtörténhet, meg is történik. És mi még mindig csak csöndben asszisztálunk ehhez az őrülethez. Tisztelem azt, aki nyíltan kimondja, hogy ez így nem jó.

Én gyáva módon csak zárt ajtók mögött mondom a magamét, és gondolok azt, amit. Hivatalból sem tehetem meg, hogy kritizáljak.

Elkeseredtem, és féltem magunkat, az országot, a jövőt.

És még mindig nem hiszem el, hogy ez tényleg megtörténik….