Nem félek, de érdekel. Inkább csak féltek. De azt is el kell fogadnom, ha az történik, amit nyilván nem szeretnék.

Szóval, csak nyomon követem, mi is történik a koronavírussal, a körül, és egyáltalán az országban, a világban.

Közben pedig szeretném a terveimet megvalósítani. Pl. a ház- vagy lakásvásárlást. Vagy a futásaimat az UB-n és a későbbi versenyeken.

Nem hiszem, hogy beteg leszek, de ha igen, akkor is egy kisebb influenza-szerűséggel fogom megúszni. Amúgy sem lenne érdemes egy magyar kórházba bekerülni. Így is egyik napról a másikra él a magyar egészségügy, egy nagyobb járvány esetén meghalna. Hogy tudnának egyszerre annyi beteget ellátni?

Marad a kézmosás, a fertőtlenítő használata és a hit, hogy egészséges vagyok.

Ja, és a futás. Így is, úgy is elmegyek futni. Mert az edzés nem maradhat el.