Tulajdonképpen kétszer kezdtem el futni, azaz két futós születésnapom lehetne, ha ilyenre adnék, meg tudnék pontos dátumot.
Az, hogy még Angliában 25 éve is futkároztam, nem számítom bele, mert az csak addig tartott, míg ott voltam. Komolyabban és elszántan 2008. márciusában kezdtem el. Nem fogyási szándékkal, hiszen akkor elég jó formában voltam, szerintem. Célom az volt, hogy a combjaim kicsit formásabbak legyenek (?), kapjanak egy kis tónust*. Mivel úgy gondoltam, hogy a futás miatt nem fognak vastagodni, inkább csak szálkásodni, nagyon meglepődtem, mikor egy-két nadrágom combrésze szűkebb lett. Ha-ha! De ez nem hatott meg, mivel, ha jól emlékszem, egy kihívást csináltam magamnak: két hónap futás milyen eredményt hoz. Ja, és mellette jártam táncolni heti egy-két alkalommal.
Aztán a két hónapból több lett, mert nem láttam nagy eredményt, és kíváncsi voltam, sok hónap futás mit hoz magával. Lett belőle másfél év. Eleinte két-háromszor futottam egy héten, aztán már lett heti 5-6 alkalom egy-egy órával. Volt, hogy olyankorra időzítettem a futást, amikor a gyerekeknek valami sportprogramja (karatéja) volt, illetve nem voltak otthon. Aztán, már úgy voltam vele, kibírnak nélkülem egy órát, míg én háztól házig futok egyet. Az utolsó két hónapban pedig a 150 méterre levő, akkor még működő edzőterembe jártam le futópadra loholni.
Miért hagytam abba? Azért mert a futópadok (két db) sokszor voltak foglaltak, mikor én ráértem futni. Aztán, mivel már december elején jártunk, nem igazán fűlött a fogam a hidegben való futkározáshoz. Viszont elkezdtem otthon tornázni – helyette.
Muszáj volt mozognom valamit, mert sokszor annyira elültnek éreztem a hátsómat, hogy kész élmény volt, amikor vagy a futással vagy egy RR tornával megmozgattam.
A futásom második fordulója, ami azóta is tart egy-két hónapos kényszerszünet erejéig (sérülés miatt), 2012. decemberében kezdődött el, mikor a barátnőm felvetette, hogy futhatnánk egy hosszabb távot (akkor még annak számított nálam a 7 vagy 10 km) egy áprilisi Bp-i versenyen. Nem sokat kellett győzködnie, hiszen már hiányzott a futás, csak a motiváció hiányzott az újrakezdéshez.
Mivel akkoriban már reggel, azaz hajnalban edzettem munka előtt**, így egyértelmű volt, hogy futni is így fogok. No, de arra nem számítottam, hogy kifogjuk az évtized leghosszabb telét, ami március 31-ig tart hideggel, hóval és jéggel. Ezért a futóedzéseimet a hétvégékre korlátoztam, eleinte heti egy alkalommal. Ugye írtam már, hogy a futóverseny meg április közepén volt?
Úgyhogy nem túl futóedzetten álltam rajthoz, a 7 km-es táv rajtjához. Nulla tapasztalattal, hogyan kell egy futóversenyt végigcsinálni. Természetesen loholtam, ahogy a csövön kifért. És szokatlan meleg időjárás, a rakpart levegőtlensége mind váratlanul ért. Szenvedtem. Egy pozitív élmény volt: lefutottam a távot tűrhető eredménnyel az edzettségemet tekintve.
Rá egy hónapra volt még egy 6 km-es verseny, amin szintén eszetlenül futottam, kiköpve a tüdőmet. A célban olyan vörös fejjel érkeztem meg, hogy a befutóérmet nyakamba akasztó neves aerobik edző furcsán vizslatott (vajon nem kapok-e ott helyben agyvérzést).
Ahogy a jó idő bejött, és megvoltak az első futóversenyeim, úgy nőtt meg a heti futóedzéseim száma. De 3-4 edzésnél többet nem csináltam, mivel ott voltak az erősítő edzéseim is. Azok is fontosak voltak számomra. Mindent reggel intéztem, mielőtt felkelt volna a család, mielőtt a gyerekeket oviba, suliba vittem volna, és magamat a melóhelyre. Így volt egyszerűbb, hiszen délután számos programom vagy dolgom lehet mind a mai napig. Meg így a gyerekektől sem vehettem el időt. Legalább a lelkiismeretemet megnyugtathattam.
Azóta már nem csak aszfalton, hanem terepen is futkorászok. És persze lefutottam pár maratont, terepen legyűrtem 50 km-t is (hol futva, hol gyalogolva), és most hosszabb távra készülök – aszfalton. Hogy lesz-e belőle valaha igazi ultratáv (100 km feletti), nem tudom. Ahhoz bírni kell testileg, és idővel is. Mert a felkészülés során egy ultratávnál már bizony alkalmanként min. másfél órát futni kell heti 5-6 alkalommal.
Jó lenne többet futni terepen, de a hétköznapi futásokat csak kb. áprilistól szeptemberig tudnám kivitelezni a munka miatt. Ilyenkor még korán világosodik és később sötétedik. Egyelőre legyen meg a májusi célom, aztán lehet terepes célom is.
* a futástól??? – látszik, hogy még akkor nem volt edzői végzettségem. Mai fejjel az erősítést javasolnám magamnak.
** ha jól emlékszem, a jóga miatt tértem át a korai reggeli mozgásra.