Megint úgy indult a hetem, hogy csak a keddi masszázs és talán a csütörtök délutáni olvasó”est” fix. Na, meg egy reggel a tüdőszűrés.

Most ott tartok, hogy a hétfő délutánom kocsimosással, vásárlással, főzéssel, telefonálással telt. Na, meg azért egy kis lazítás is belefért. Úgy tűnik, a péntek délutánomra is akadt program, amit csak akkor halaszthatok, ha nagyon muszáj. Szombat reggel a futásé, aztán muszáj leszek pakolni, hiszen éjjel utazom fel Bp-re, hogy onnan Svájcba mehessek.

Ha minden jól megy, holnap délután ráveszem magamat egy tekerésre. Ugyan jobb lenne kora reggel a hűvösebb időben, de valamikor erősíteni is kell, azt meg ugye végképp a hajnali órákban tudom megoldani. Este a meleg lakásban a búbánatnak sincs kedve megmozdulni.

A futást rendületlenül csinálom. Mindig kíváncsian várom a hétfő hajnalt, mikor meglátom, milyen edzéseket kapok arra a hétre. A Polar Flow-ba szépen felviszem a napi edzéseket (heti négy nap), és összehangolom az órával. Így csak a pulzusra kell figyelnem (tartani az adott szintet), az időre, zónákra nem.
Eddig tetszik a dolog. Annyi bajom van, hogy terepre egyelőre nem tudok menni. Talán ha egy kicsit hűvösebb lesz az idő, akkor oda is kikocoghatok, és nem fog az első kisebb emelkedőnél az egekbe szökni a pulzusom, ami a melegbem már egyébként is fenn lenne. Most azzal vigasztalom magamat, hogy augusztus végén terepezhetek min. 50 kilométert fel és le. Addig igyekszem egy-két etapra elmenni a svájci út alkalmával. Gondolom, ott nem sok sík rész lesz. Ha meg igen, akkor bámulom a hegyeket futás közben.

Lassan kellene az új tervemmel is foglalkozni. Újra órát szeretnék tartani, de csak heti egyet. Fascia tréning lenne, amit elsősorban azok számára tennék össze, akik rendszeresen sportolnak. Lenne benne nyújtás ötvözve a fasciák edzésével, karbantartásával. Megvan a koncepció, már csak az órát kell összeraknom ténylegesen, illetve találni egy helyet hozzá.

Úgy tűnik, megint új irányba megy az életem, de most nem érzem azt a bizonytalanságot, az esetleges ürességet, ami hasonló alkalmakkor van bennem. Nem keresek pót kapaszkodókat, mert nem érzem szükségesnek. Igyekszem szembenézni a helyzettel, hogy ne közömbösséggel vagy elutasítással oldjam meg a “problémát”. Ez egy helyzet, ami van.
Nagy lány vagyok már, vagy mi.