Vannak olyan percek, ??r??k az ??letemben, amit legsz?�vesebben kit??r??ln??k, semmiss?? tenn??k. De nem lehet. ??s el??rkezhetek olyan pontig, amikor legsz?�vesebben azt mondan??m: eddig ??s ne tov??bb. Lehet, hogy a hormonok dolgoznak bennem, ??s ez??rt van ez a depis hangulat, de most, ha tehetn??m, magamra h??zn??m a takar??t, a szobaajt??t, a lak??sajt??t, ??s elt??nn??k a vil??g szeme el??l. Ak??r ??r??kre.
??s most ??dess??get eszek, ahogyan az a nagyk??nyvben meg van ?�rva.