Az elmúlt hetemet az ág is húzta. Már hétfő reggel sikerült kiakadnom a munkahelyen, és az akkor beszerzett érzések kihatottak szinte péntek délutánig a napjaimra.

Péntek délután pedig mielőtt indultam volna a dolgomra (persze időre mentem, s nem a szomszédba), észrevettem, hogy vizesblokk aknájában (ahol a csövek futnak a szintek között) csöpög a hideg víz. Futás fel a negyedikre az ott lakó szomszédhoz, hogy segítsen nekem hívni a közös képviselőt. Mondtam, hogy nekem mennem kell, de örülnék, ha kivizsgálnák az ügyet, a gyerekem egy darabig otthon lesz még.

Amit megtudtam még péntek este, hogy a felettem lakóhoz nem jutottak be, mert nem volt otthon (a gyerek szerint már csütörtök estétől). Hogy én mire mentem haza szombat délután..! Lehetett volna rosszabb, ez tény. A konyhám plafonja a WC-vel szomszédos oldalon beázott, még csöpögött a víz a konyha szekrényem tetejére, ami kezdett felpúposodni. A WC-m MDF hátoldala (azzal fedettem le a vizes aknás részt, egy részen tiszta víz volt, a padlón már tócsákba léphettem. A plafon konszolidáltabban nézett ki. A fürdőszobám úszta meg egy kisebb csíkos beázással a plafonon.

Nos, kissé sírós és kétségbe esett hangon hívtam a negyediken lakó szomszédhölgyet, hogy újra hívják ki a szakit, mert én bizony ázok.

Végül az lett a megoldás, mivel a felettem lakóhoz továbbra sem lehetett bejutni, hogy elzárták a hideg vizet központilag a pincében. Vasárnap reggelig kellett ezt nélkülöznünk, mert addigra sikerült felhajtani a felettem lakó szüleinek elérhetőségét, így be tudtak jutni hozzá. A probléma okát kiderítették, visszakaptunk a hideg vizet, én pedig jelenthettem a biztosítónak a káromat. Ja, meg keríthetek festőt, aki helyrehozza a beázott plafonomat.

Hát, nem igen hiányzott az életemből ez a dolog, de mindig van valami, ahogy szoktuk mondani.

Azt hiszem, csak ez a két dolog (munka és beázás) volt, ami kissé rontott a hetem megítélésében.

Mi volt a jó? Pl. a reggeli edzések otthon, a futások, az, hogy voltam masszázson (hát), a kisebbik gyermekemmel elintéztük szerdán a szemészetet (magán), hátha végre megoldják a bal szeme alatti bőrproblémát, találkoztam a párommal csütörtök délután, illetve a hétvégét együtt töltöttük.
Szombaton kora délutánig nála voltam, ott is ejtettem meg a hétvégi futásomat, utána együtt eljöttünk hozzám, és vasárnap estig itt volt.

A szombati futásom újra terepen volt jó részt. Egy olyan utat futottam meg, amit már egyszer végig gyalogoltunk a párommal. Már akkor eldöntöttem, hogy ott én futni szeretnék. Most be is bizonyosodott, hogy pont olyan, amit szeretek. Szándékomban áll még arra többször futni.
Viszont a bal lábam K.O-t mondott. Úgyhogy a tape-elést, amit eddig halogattam, meg is ejtettem a hétvégén. Muszáj a végére járni a dolognak, mert december közepén egy hosszabb táv van betervezve terepen.

Vasárnap még megsétáltattam a lábaimat. A párommal kicsit kiruccantunk a természetbe (csak ide a környező dombok egyikére), és megnéztük, milyen állapotban van a sárga turista útvonal. Felfele a hivatalos vonalon mentünk, lefele az általam felfedezett (egyszer eltévedtem) alternatív úton. Kb. 12 km-t gyalogoltunk 3 óra alatt.

És először készítettem, készítettünk konfitált kacsa- és csirkecombot. Nekem bejött a módszer. Szerintem még ki fogom próbálni párszor, bár ritkán veszek kacsát.

Ami még a pozitív oldala volt a hétnek, az az, hogy eljutottam végre kineziológushoz. Valamit kezdenem kellett a munkahelyi stresszeimmel.