Ma reggel lemaradtam a buszról. Így találkozhattam azzal a hölggyel, akit még a régi-régi lakóhelyünkről ismerek. Nos, neki is elmondtam a válásunk tényét. Aztán egészen jól elbeszélgettünk. És: természetesen újra bebizonyosodott a számomra, amit mostanában a saját bőrömön tapasztalok meg, hogy mások életébe nem láthatunk bele. Főleg két ember egymáshoz való viszonyába. Ki miért dönt úgy, ahogy, és a másik miért reagál akképpen.

Szóval, ma reggel ezért “késtem” le azt a buszt.