Melóhelyen full kihasználtságban voltam az elmúlt napokban, egy-két hétben. Zizzantan jöttem haza, és talán, olykor rá tudtam magam venni, hogy tanuljak.

Ma már viccelődni is volt időm, szóval, önfeledt mosolyt is lehetett látni az arcomon, s nem csak kényszeredettet, és nagyjából kezdem utolérni magam a feladatokban, amik nem ad hoc, azonnal-de-máris jellegűek.

A nagy falat pedig még csak ez után jön. Ha jól látom a naptárat, most lesz egy szabad hétvégém, aztán már csak a júniusi harmadik, de akkor éppen ezerrel fogok vizsgára tanulni, ami rá egy hétre lesz. Szóval, eszem, amit kifőztem magamnak.

Egyébként meg szeretem csinálni (oké, a vizsgát nem annyira) ezt a tanfolyamot. Fantasztikus embereket (oktatók, diákok) ismertem meg, s közben még saját magamat is egy kicsit jobban.

Még belehúzok június vége feléig, aztán pedig alton leszek pár hétig.