Kezdhetném úgy is, hogy „egyszer jövök fel Bp-re, és akkor is”, de ez nem lenne valósághű, hiszen az elmúlt hónapokban elég sokszor erre jártam, és a következő hetekben pedig mondhatom majd, mintha hazajárnék.

Szóval félórán belül celebspottingoltam Kiss Ramónát a pasijával édelegni a mozgólépcsőn, majd ugyanannak az üzletháznak az aulájában az egyik műsorvezetőnőt (nem jut a neve eszembe) avont népszerűsíteni.
Aztán gyorsan vettem valami főtt kaját és húztam a szállásra, mielőtt egy újabb celebbe botlok. Na, jó, nem ezért, de a sorrend így volt.

A nap meglepetése számomra, hogy virágzanaknak az orgonabokrok. Az is letaglózott hétfőn, hogy a gólyák már magyar földön keresik a békákat, de hogy már ennyire előrejár a tavasz, most döbbentett meg. Úgy érzem, valamiről lemaradtam, lemaradok.
Ez van, mikor otthon dekkolok a tanulnivaló felett (a munka szintén agymosottá tesz mostanában), s csak abból érzékelem az idő múlását, hogy valamilyen határidőt elértem.
Na, ezen fogok változtatni. Eltökélt szándékom.