Tizenkét éve ettem először külhonban. A tesóm szervírozta fel paradicsom szeletekkel vegyítve, bazsalikommal megszórva. Talán némi piritóst is kaptam mellé. Akkor nem hatott meg az íze, s sokáig egy egyszerű, íztelen sajtfajtának könyveltem el.
Nem régen estem vele szerelembe. Csak jött az érzés, hiszen napját sem tudom, mikor lett a kedvencem. Most már kísérő ízesítés nélkül is szívesen fogyasztom. Egyszerűen imádom.
Tisztelt…!
Először is Istent imádjuk, nem a teremtményeket, hanem a Teremtőt. Másodszor csak kérdezem, mit a finom ebben az íztelen nyúlós gumisajtban?
Üdvözlettel,
Bitter Botond
Kedves Botond!
A Teremtő, Isten a sajton keresztül is megnyilvánul. Hiszen tulajdonképpen Ő adja.
Üdvözlettel,
a Blog írója