forever | illúzióim virtuál világa | Page 2

Éjjel

Azt hiszem, nem véletlen, hogy éjszaka több olyan sms születik, amelynek elküldése már nappali fényben megbánásra kerül. Az éj különös hangulata miatt befelefigyelésre ingerel. Ilyenkor inkább hallgatunk a szívünkre. Ugye? Uton hazafelé. Kinn sötét, az autóban némi fény. Az utitársak...

Vallomás

Végtére, ez volt sok-sok éve is: nem tudtam, miért vonzódom Hozzá. De természetes volt a csókja, az ölelése, a jelenléte. Talán emiatt tudtam elengedni úgy-ahogy évekre. De egyet mindig tudtam és éreztem, Ő olyan nekem, mint a mágnesnek az ellenpólusa:...

Erő

Aminek a jövőbeli megtörténte ma még hihetetlen tűnik, a holnap valósága lehet. A megfoghatatlanból kézzel megtapasztalható lesz, a reményből bizonyosság. A hétköznapok kétségei árnyékot vetnek a hitre és a szív sugallataira. Megjárom a saját bogáncsos és csipkebokros utamat, de közben...

Mai nap

Ma kértem és kaptam. Ma sokat mosolyogtam – s néha vívódtam magammal. De csak a mosoly számít. Tudom. Ma megszólítottak, és Ikrekkel társalogtam. (Egyébként megéreztem, hogy egy a napjegyünk.) Ma koriztam és táncoltam. Ma kérdeztem és választ kaptam. Ma hívott...

A nap válasza

“… Ha valaki nem tartozik hozzám, hát menjen el. …” Néha elfelejtkezek magamról, és visszaesek abba a hibába, amit régen el-elkövettem. Ma már kevésbé vagyok hajlandó rá, de úgy tűnik, még nem volt elég mély a felismerés. Olykor nagyon akarok: megfelelni, jól...