Annak idején, mikor még rendszeresen írtam esszéket, tanultam, hogy először vázlatot kell írni. Egy nagyobb lélegzetvételű dolgozat esetén, ami 5 oldalnál több, azt mondom, persze, szükséges, már csak a gondolatok rendezése céljából: miről akarok írni, stb. Egy szakdolgozatnál meg egyenesen... Tovább →

Tudom, sokat beszélek, de el lehet hinni, hogy tudok csendben is maradni. Hallgatni, mert ugye arany. Felrémlik egy 10 évvel ezelőtti epizód az életemből. Osztálytalálkozónk volt. Már hajnalodott, és csak a kitartóbbak maradtak. Mivel az egyik szervező voltam, én is... Tovább →

“Valami véget ért” … és nem folytatom a dalt, mert már a fájdalom is elmúlt. Elég egy mondat, elég egy szó, és egyszerűen eltűnik. Letisztul minden, és világossá válik: vége. Egyszer volt, hol nem volt, élt egy leány egy kerek erdő... Tovább →

Fúj a szél. Vakítóan kék az ég. Ilyenkor lehet szép a Tátra. Most biztosan élesen kijönnek a fák őszi színei. 1992. őszén voltunk az akkori osztályommal (esti iskola) arrafelé. Gyönyörű volt. Piros, sárga, barna, zöld színek vegyesen fenn a hegyoldalban.... Tovább →

Sétálok. Az orromat finom borszőlő illata birizgálja. Nem győzök betelni vele. Régi szüretek emlékképeit lobbantja fel bennem. Meredeken emelkedő domboldalban vékony csíkban húzódó “szőlőt” a hűvös, kissé csípős reggelen vödrös emberek lepik el. A sorok szélén még üres, összehajtott műanyagzsákok... Tovább →

Tegnap este lehetetlen időben (10 órakkor) kezdődött a Fahrenheit 9/11. Természetesen nem sikerült végig nézni, pedig érdekelt volna. Még félidő sem volt, és elaludtam. Viszont a film kezdetekor előjöttek arról a napról az emlékek. Ahogy délután 4 óra tájban pocakosan... Tovább →

A következő és készülő cikk nyomán felmerült a kérdés: mi az oka annak, hogy oly kevés lány érdeklődik az informatika iránt, és ha vállalkoznak is egy ilyen iskola elvégzésére, illetve szakma elsajátítására, miért ütköznek nehézségekbe. A válasz igen összetett. Először... Tovább →

Néha annyira, de annyira! Csütörtökön megkérdezte tőlem a pcihológus: a nőiségemmel hogy állok? Nőnek érzem-e egyáltalán magam? Belegondoltam, és egy akkora nem-mel feleltem (persze, először jól elelmélkedtem szóban a helyzeten), hogy szinte be sem fért a szobába. Hozzá kell tennem,... Tovább →