Fodor Ákos: Szemem és szemed Szememmel táncolt a szemed, beszélt szememmel és ölelkezett: sírás, csend, szigor és révület – mi minden? Csak szemem és szemed. Ki végtelen feledésednek ajánlom múló esetemet, tőled, magamtól márcsak azt kívánom: ha találkozunk még, bárhol... Tovább →
Vers
Fáj, ég … S tenni nem tudok mást, Csak várni, Míg nem jössz, Hogy hideg kezed Gyógyítón lelkemen Pihenjen. Fáj, ég … Mert vétkeztem? Magam sem tudom. Az út, mely előttem áll, Lehet, csalva az Egyetlen Legrövidebb, S hamis. Fáj,... Tovább →
SZABÓ LŐRINC: SEMMIÉRT EGÉSZEN Hogy rettenetes, elhiszem, de így igaz. Ha szeretsz, életed legyen öngyilkosság, vagy majdnem az. Mit bánom én, hogy a modernek vagy a törvény mit követelnek; bent maga ura, aki rab volt odakint, és nem tudok örülni,... Tovább →
Tóth Árpád: Lélektől lélekig Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát. Billió mérföldekről jött e fény, Jött a jeges, fekete és kopár Terek sötétjén lankadatlanul, S ki tudja,... Tovább →
Ez nem friss termés. Már jó régi. 11 éves lassan: Papírlap Előttem tiszta fehérség. Odakinn neszező sötétség. A gondolatok kusza szavakként Kergetőznek, lassan utat törvén. A gyávaság megült bennem Idegesen, szorítva, rágva, S a szabadság csak egy látomás Éles fogú,... Tovább →
Tegnap este rájöttem valamire, és most már olyan kerek a világ, hogy csak na! Boldogság-hegyek!!! Nem is merek többet írni, mert akkor csak dőlne belőlem a … , na ezt a szót nem írom le. Az az én titkom. Vecsey K.... Tovább →
Egy újabb József Attila vers. De csak azért, mert már másodszorra botlom bele 5 percen belül két különböző helyen. „Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos Fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás... Tovább →
Meg ezzel: 😀 József Attila: EGYEDÜL Egyedül fogok én állni a világon. Egyedül, egyedül, nem lesz soha párom. Nem lesz soha párom, aki vigasztaljon, Aki szenvedésben csókot csókra adjon. Csókot csókra adjon s aki hű, nem álnok, Aki büszke arra,... Tovább →
Gyönyörű vers. Muszáj ide beillesztenem. Hogy az is élvezhesse, aki nem szokott a másik blogomba beleolvasni. NADÁNYI ZOLTÁN: A KÉT SZEMED SZERETETT LEGTOVÁBB A két szemed szeretett legtovább. Be furcsa szerelem. A szád már néma volt, de a szemed, az... Tovább →
Hát ez egy ilyen nap. Istenem!!! Mit vétettem???? Ha ez a hét úgy kezdődött ahogy (lásd a tegnap du.-t), és így folytatódott, ahogy ma délelőtt és délután, akkor milyen lesz a péntek??? Csupa meglepetés az élet. “Lehetőségek tárháza”, ahogy már... Tovább →
Valamelyik nap megállapítottam, hogy bizony jó magasan lehet a mércém, ha egy adott helyen a körülöttem levő kb. 100 férfiból egyik sem tetszik. Külső alapján. Persze, a külsőt a belső kisugárzás is javítja, no, ez még jobban megnehezítheti a dolgot.... Tovább →