Töredék | illúzióim virtuál világa | Page 5

Buborékok

Szerző: lissza // 2006. október 12. csütörtök // Nincs hozzászólás

Illúziók, illúziók. Rátekintek az életemre, akár a jelenre, akár a jövőre. Aztán olyan messzire látom Magamtól, hogy az ujjam hegyével sem tapinthatom. Van-e egyáltalán közöm hozzá? Most úgy érzem, hogy nem sok semmi. Illúziók. Színes, szivárványos buborékok. Elég egy érintés,... Tovább →

Amit itt lelsz, az a tiéd

Szerző: lissza // 2006. október 10. kedd // Nincs hozzászólás

Tip. Top. Tip. Top. Léptek a folyosón. Majd óvatosan fel a lépcsőn. Néhány csusszanás egy ajtó előtt. Aztán kopp-kopp. – Lépj be! Hát eljöttél? – El…. Muszáj volt. – Örülök, hogy itt vagy. Add a kabátod! … Ott, abban a... Tovább →

Pillanatok III.

Szerző: lissza // 2006. szeptember 14. csütörtök // Nincs hozzászólás

Azt gondolta, hogy vele nem történhet meg. Soha. Mert vigyáz arra, hogy ne úgy legyen. Tudja, hogy buktatói vannak, megcsalhatja a saját képzelete, elvárásai. Meg egyáltalán. Még reggel úgy kelt fel, mint a többi reggelen. De éjszaka már úgy hajtotta... Tovább →

Édes pillanatok

Szerző: lissza // 2006. szeptember 13. szerda // 4 hozzászólás

Kicsiny szoba. Egy nagyobb ágy, egy szekrény és egy könnyű számítógépasztal elfért benne. A sötétítő félig behúzva, épphogy a monitort eltakarta árnyával. A lány elmerülten nézte a monitoron látható sorokat. Lejjebb gördített, majd szemét behunyva hátra döntötte a fejét. Hosszú,... Tovább →

Pillangószív álom

Szerző: lissza // 2006. szeptember 10. vasárnap // Nincs hozzászólás

Jól ismert dal soha nem hallott verzióban. Csendesen szól a hangszóróból. Pont illik a hangulathoz. Mindent elmond, elmesél. Egy álomról. Egy megvalósulatlanról. Könnycseppek, melyek csorognak végig a lelken, olyan ez a dal. Lassan, egymás után peregnek, mint az összetört szív... Tovább →

Gombolyag

Szerző: lissza // 2006. augusztus 08. kedd // Nincs hozzászólás

Ült a monitor előtt, ujjai a billentyűn nyugodtak. Szemei a program szövegszerkesztőjének fehér ablakát bámulták. A gondolatai ide-odacsapongtak, de a fülei és a lelke a sokadszorra végig hallgatott dalt figyelték. Várt. Egy mondatra, mely elindítják az ujjait, és elkapva a történet... Tovább →

Szerző: lissza // 2006. június 29. csütörtök // 5 hozzászólás

Olyan nehéz ez! Legalábbis agyacskámba begyömöszkölni, hogy ez már csak így van. S valójában természetes. Néha úgy érzem, szétfolyok. Olyan vagyok, mint a víz. Alkalmazkodom, mert arra terjeszkedem, amerre éppen nekem kedves, és, ha úgy akarom, nincsenek akadályok. Bennem. A... Tovább →

Csípés

Szerző: lissza // 2006. június 28. szerda // 25 hozzászólás

– Csípj meg! – Hm? Tessék? – Csípj meg! Mindegy, hol, csak csípjél! – a szemén látszott, hogy komoly a felszólítás. A fiú nézte, majd enyhén a lány bal alkarjának húsosabb részén csippentő mozdulatot tett. Nem akarta, hogy fájjon. Aztán... Tovább →

Tánc

Szerző: lissza // 2006. június 22. csütörtök // 3 hozzászólás

Kinyitotta a szekrény ajtót. A vállfákat arrébb toldosta. Egy fekete vászonszatyrot keresett, melyből fémes, csillingelő zajok szűrődtek a mozdulatokra. Leemelte a rúdról, s megrázta. Szerette hallani a csörgést. Lefejtette a csipeszes ruhatartóról a ráaggatott szatyorfüleket, s előbukkant a kék anyag... Tovább →

A döntő

Szerző: lissza // 2006. június 22. csütörtök // 6 hozzászólás

Ölébe ejtette a könyvet, s kibámult az ablakon. A pörgő tájból nem látott semmit. Rá gondolt. Tudta, hogy ott várja az állomáson. Így beszélték meg. Majd aztán mennem a fiú szálláshelyére, hogy az esti meccset, a Döntőt megnézzék. Olasz-brazil kilegyenavilágbajnok... Tovább →

Mai mese

Szerző: lissza // 2006. június 09. péntek // Nincs hozzászólás

A mai világban nem a királyfik mentik meg a hercegkisasszonyt, és vívnak meg ezer kobolddal, hétfejű sárkánnyal, tesznek meg kalados utakat a hercegi várig, hogy aztán a vasorrúbába kezei közül éles kardjuk segítségével kimentsék vágyott és szeretett hölgyeiket. Nem. A... Tovább →