Befejezve a Lelkek labirintusát úgy döntöttem, újra elolvasom A szél árnyékát. Pár nap alatt a 600 oldal két harmadán is túl vagyok. Alig rémlik valami. Mintha el sem olvastam volna, mondjuk úgy 11-12 éve. Ami megmaradt emlékként, hogy tetszett. Ha... Tovább →

Nem tudom, mikor kezdődött. Talán mindig is ilyen őrült volt a világ az elmúlt nyolcvan valahány évben, a II. világháború végét követően. Hiszen az ember nem változik gyökeresen. Ugyanazon Maslow-i szükségletek irányítják, ugyanígy benne van az a düh, harag, gyűlölet,... Tovább →

Ugyan egy rövid hónap múlva új munkahelyen fogok betanulni, de most megkaptam a motivációt, hogy németül tanuljak – újra. Ezúttal most már legalább egy használható szintig. Menekülök innen. Tovább →

Hát az úgy volt, hogy múlt csütörtökön felhívott az szerdai állásinterjú nyomán az egyik lehetséges kolléganő, hogy szeretnének visszahívni második körre, mert ők is, leendő kolléganők, akiknek a keze alá kellene dolgoznom, ha felvesznek, szeretnének megismerni. Szóval, hétfő délelőtt újra... Tovább →

Egyszerűen bedarált. Régen olvastam már ilyen elkötelezetten és élvezettel egy könyvet. Ezúttal 800 oldalon keresztül csodálhatom és élvezhetem Carlos Ruíz Zafón gondolatait, történetét és fogalmazását. Lehet, hogy a fordító is hozzátett, és ha igen, így a kettő együtt nagy hatással... Tovább →

Nem is tudom, mi rosszabb. Állásinterjú előtt izgulni, és önbizalmat, bátorságot önteni magamba, hogy menni fog, jó leszek, vagy utána az izgalom okozta hormonok (dopamin, endorfin) hirtelen lecsökkenése miatt előbukkanó kétségekkel való megbirkózás. Az interjú előtt még ott a remény,... Tovább →

Jött az e-mail a bookline-tól, hogy lejáróban van x mennyiségű pontom. Elolvasva az Angyali játszmát, majd belekezdve A mennyország fogságában c. könyvbe, rájöttem, hogy ez a két könyv A szél árnyékában egyetemben egy tetralógia részei, így a Lelkek labirintusát is... Tovább →

Mondhatnám, hogy négy nap az élet. De nem! Mert bár ugye nagyon örülök, ha végre nem a munkahelyen töltöm ezzel-azzal az időmet, de meg kell becsülnöm azt is, hiszen amellett, hogy egyetlen bevételi forrásom, még az Univerzumnak is jó kiindulópont,... Tovább →

Bár tényleg egyszerű lenne és anyagilag jobban megérné – még -, ha a mostani munkahelyemen maradnék, de nem tudom, lehet-e – még – azon a zsigeri ellenérzésen (nem akarom nevesíteni), amit érzek, amikor rágondolok, vagy akár ott vagyok (heti 4... Tovább →

Tegnap majdnem minden a terveim szerint alakult. Csak azért nem, mert kiderült, gyenge vagyok a dombmászáshoz, mint az őszi légy. Hogy csak emiatt kellett féltávnál egy rövid visszafelé utat választanom, vagy már akkor bujkált bennem az estére halvány torokfájásként megjelenő... Tovább →

Ugye a tegnapi bejegyzésemben az elengedés témáját hoztam fel (újra)? Még aznap este megtartottam az első kinez stresszoldását az új lakásomban. Tudom, sok ember szemében nem ideális egy olyan helyen segítő tevékenységet csinálni, ami jó sok lépcső megmászását igényli először.... Tovább →